Harc a PET palackok ellen címmel tanulmány jelent meg  a Hidrológiai Társaság egyik  lapjában a ”Hidrológiai Tájékoztató” -ban.

A Szerzők abból indultak ki, hogy a PET rendkívül környezetszennyező anyag és nagymértékű használata, illetve a csapvíz fogyasztásának háttérbe szorulása ökológiai katasztrófához vezet.

A cikkben felsorolják a PET káros hatásait:

nagyfokú stabilitásának köszönhetően a PET lebomlási ideje ismeretlen, vajon mikor bomlik le; elégetése esetén rákkeltő anyagok szabadulnak fel, amelyek veszélyeztetik a környezetet és az egészségünket; anyaga kedvez a baktériumok megtelepedésének,ami egészségügyi kockázattal jár; stb.

                                                                      +++

De a PET csupán egy kis része annak a nagy tömegű műanyagnak amit naponta használunk. Reggel a mosdószivacs, a fogkefe, a fogpaszta tubusa; vásárláskor tejtermékek,a különböző egyéb csomagolt élelmiszer, a csomagolófóliák;  a műszaki cikkek tömege: a TV, a rádió, a számítógép; és  sorolhatnánk. Mind-mind különböző alapanyagú műanyagból van. De miért a PET palack a bűnös? Nem mi vagyunk azok, akik nem vagyunk képesek a szemetet szelektíven gyűjteni? Nem mi vagyunk azok, akik eldobáljuk a szemetet, köztük a PET palackot, ami azután szennyezi a környezetünket. A PET palackot szelektíven össze kell gyűjteni és másodlagos nyersanyagként újra kell hasznosítani. Ausztriában pl.ezt már 90 %-ban megvalósították.

Hogyan lehet megszabadulni  ettől a káros anyagtól? -kérdezik a Szerzők. Igyunk csapvizet! Alternatív lehetőség: a forrásvíz fogyasztás, amelyet ballonokban viszünk haza a forrástól.

… vagy talán nem is a PET palackra haragszanak, hanem az ásványvízre ?

Az ásványvíz egyébként is drága. Egy köbméter csapvíz ára 220 forint,   (EZ sajnos  nem igaz, mert a csapvíz árához szigorúan hozzá kapcsolódik a csatornadíj, ami közel kétszerese a csapvíz árának. Egy m3 víz ára 172,4 forint , a csatornadíj 295,66 forint ez összesen 468,06  forint. Ehhez járul a 27 % ÁFA, ami 126,3 forint. A csapvíz ára tehát 594,36 forint köbméterenként.)

A palackozott ásványvíz ára 50 ezer forint köbméterenként, vagyis százszor többe kerül mint a csapvíz.(Ez sem igaz, mert az ásványvíz ára csupán a vízkészlet hasznosítási díj, ami sokkal kevesebb mint a csapvíz ára. Az árdifferencia a többletszolgáltatásból ered, amit minden árucikknél meg kell fizetni. Ilyen pl. a palackozás költsége, ami  védelmet nyújt a szennyeződéssel szemben és mindenütt elérhető, mert  nincs helyhez kötve és az az alapvető különbség hogy a természetes ásványvíz -eltérően a csapvíztől- eredeténél fogva tiszta. Mit jelentez?

Ez azt jelenti, hogy még soha semmilyen célból előzetesen nem használták, nem tartalmaz semmiféle idegen anyagot, nem kellett sem fizikai sem kémiai anyaggal megtisztítani. A természetes ásványvíz zárt rendszerben jut el a kúttól a fogyasztóig, oly módon, hogy azt semmiféle antropogén hatás nem érte. Az ásványvíz összetétele állandó, szigorú hidrológiai, kémiai, és mikrobiológiai előírások alapján törzskönyvezik.

Ezzel szemben a csapvíz összetétele helytől függően változó. Más összetételű Budapesten és más pl. az Alföldön, mivel a csapvizet különböző eredetű vizek felhasználásával „csinálják”. A FAO/WHO Codex Alimentarius svájci ülésén elhangzott, hogy minden olyan vizet amely közműhálózaton keresztül jut el a fogyasztóhoz „csinált víz”-nek kell tekinteni, mivel azt a vizet a biztonságos egészségügyi szempontok érdekében  fizikai  és kémiai módszerekkel tisztították vagyis megcsinálták.

” A csapvíz a biológiai vízigény kielégítésére (szomjúságoltás) alkalmas ugyan, de a víz élvezeti értéke, jó íze nem minden esetben biztosított (pl. klóros) Némely esetben azonban fogyaszthatatlan. (l. a bajai víz  2017 januárban vagy az alföldi arzénes víz)

                                                                           +++

A cikk szerzői  még nem éltek akkor, amikor 1,5 literes  csatos üvegben hozták forgalomba az ásványvizet Budapesten. Ezeket nehéz fa ládában  szállítottak. 12 db palack  volt egy ládában. Csak a víz és a palackok súlya több volt 20 kilónál és a láda is legalább 3-4 kilót nyomott. Ezeket kellet a kereskedelemben-gyakran asszonyoknak- emelgetni, raktározni.   A 70-es években megjelentek a műanyag rekeszek és a műanyag palackok. A vízzel teli rekeszek  súlya felére csökkent. A  műanyag rekeszeket könnyebb volt tisztán tartani. Ez előnyös volt a kereskedőnek is és a fogyasztónak is.

A nagy nyári melegben pl. utazáskor nagyon fontos, hogy legyen víz, amellyel a fiziológiai vízigényünket kielégítjük. Ez  egy ½ literes PET palackkal könnyen megoldható, mert a PET könnyű.

Ha valamilyen okból nem fogyasztható a hálózati víz, szükség van csomagolt ivóvízre és ez legkönnyebben éppen PET palackkal oldható meg.( alternatíva a műanyag zacskó, ami nehezen kezelhető - és az is  műanyag, vagy a lajtos kocsi, ami városban megoldhatatlan.).

Az egyszer használatos üvegpalackok előnye kétségtelenül az, hogy bizonyosan szennyeződéstől mentes, azt még semmilyen más célra nem használták. Hátrány, hogy nehéz és nem bomlik el, ezért ugyan úgy szennyezi a környezetet mint a műanyag, csak nem olyan látványosan.

A többször használatos üveg  sok problémát vet fel. Ezek között a legnagyobb gond az, hogy az újbóli töltés előtt alaposan ki kell azt  mosni. Ha az ásványvizes palackot más célra nem használták azt követően, hogy az ásványvizet elfogyasztották, akkor is ugyan olyan alaposan el kell mosni, mint ha szennyezés érte volna az újra töltés előtt. Milyen szennyeződés érheti a palackot? A kukába dobott palack minden más szennyező anyaggal érintkezhetett. A háztartásban esetleg más folyadék tárolására használták (tej, olaj, stb.) és nem utolsó sorban, ha abban előzőleg pl. valamilyen intenzív aromájú üdítőitalt csomagoltak (kóla, narancs) Ez utóbbi probléma ma már megoldható úgynevezett szagoló gépekkel, amely az ilyen palackokat kiszűri. Két ilyen drága gépre van szükség . Az egyik az intenzív aromák illatát észleli, a másik pl . az ásványolaj, benzin szagát . (…de ez legyen a palackozó  vállalat gondja)

A többutas PET palack használata mikrobiológiai szempontból semmiképpen nem ajánlott.

Még a többutas üvegpalackok  mosásához is olyan mosógépre van szükség, amely biztonságosan megtisztítja a palackot a szennyeződésektől. A mosógép két feladatot végez: lúgos melegvízzel kívül-belül elmossa a palackot, majd bőséges ívóvíz tisztaságú vízzel átöblíti azt .

Egy tízezer liter /óra teljesítményű mosógéphez óránként 4,5 m3 friss vízre van szükség (öblítés elfolyás, utántöltés, túlfolyás), vagyis egy literes  palack mosásához  0,45 liter ivóvíz minőségű vízre van szükség.

Ezen kívül a mosógép kapacitásától függően hetente egyszer, tíz-naponként le kell engedni a szennyezett lúgos meleg vizet is, ami   esetenként   több köbméter vizet jelent.

További probléma az üres palackok  kereskedelemben  való  raktározása és visszaszállítása a palackozó üzembe. Ez a szállítás környezet szennyezéssel jár. ( gépkocsi kipufogó gáz).

                                                                        xxx

A világon mindenütt növekszik a természetes ásványvizek fogyasztása. Legtöbbet az olaszok fogyasztanak,  évente 180,5 litert fejenként . Németországban 171,1  Franciaországban 113,8  liter az éves egy főre eső ásványvíz fogyasztás. Az EU átlag 104,3 liter/fő.

Magyarországon 1983-ban csupán 7 l volt az egy főre eső éves ásványvíz fogyasztás, ma 126 liter.(forrás: Ásványvíz,Gyümölcslé és Üditőital   Szövetség 2016) Ez mennyiség az az egy főre eső összes víz fogyasztásnak (100-120 liter naponta) csupán töredéke. (kb. 0,3 liter)

Összefoglalva: a természetes ásványvíz  eredeténél fogva tiszta,  a szén-dioxid kivételével semmiféle idegen anyagot  nem lehet hozzáadni, zárt rendszerben jut el a kúttól a fogyasztóig. Szigorú törzskönyvezési eljárás után engedélyezik a palackozását. A törzskönyvezés során az illetékes hatóság megvizsgálja a  vízkivételi hely (kút, forrás) hidrogeológiai jellemzőit, a víz kémiai, mikrobiológiai állapotát, víznyerőhely védettségét és ezt követően engedélyezik a „természetes ásványvíz” megnevezést és a palackozást. Ezt a törzskönyvet öt évenként meg kell újítani.

A természetes ásványvízre vonatkozó előírásokat  a FAO /WHO Codex Alimentarius nemzetközi szabvány alapján az Európai Unio rendelete szabályozza, amely a tagországok részére kötelező.

                                                                        +++

A PET palack könnyű…mobil vagyis nincs helyhez kötve,  mint a csapvíz. Szigorú egészségügyi szabályozás után adtak engedélyt élelmiszer céljaira történő felhasználásra. A kiürült palackok begyűjtése után a PET alapanyagból különböző egyéb termék állítható elő, (pl. textíliák, műanyag eszközök. stb.) de ma már jelentős mennyiségét új palackok előállítására használják.