Az OGYFI szükségességéről

Amikor az Új Széchenyi tervben szerepelt az „egészségipari program” és azon belül a termálvízkincs hasznosítása mint feladat, 2012-ben  megszüntették a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézetet ( VITUKI), melynek  több más fontos feladata közé tartozott az ásvány -és gyógyvíz kutak országos kataszterének kiadása,  valamint  a vízföldtani naplók gondozása.

 A feladatot a VITUKI megszűnésével hivatalosan a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság látta el.  Ez volt a helyzet ásvány –és gyógyvíz minősítés ügyében 2013 tavaszán!

Megszűnt és főigazgatóságból egy OTH főosztály egyik részlegévé ( még csak nem is osztállyá)  vált az Országos Gyógyhelyi- és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) is  és az ásvány –és gyógyvizek minősítése az egészségügyön belül olyan feladatkört ellátó főosztályra került amelynek feladata a közegészségügy.

Lényegében megszüntették azt a hatóságot, amely az engedélyezést végezte, ellátta az ásvány- és gyógyvizek minősítését, engedélyezését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat. Gondoskodott a törzskönyvek naprakész állapotáról.

Néhány esemény az  OGYFI és elődje történetéből:

Már „a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, az üdülőhelyekről, és az ásvány-és gyógyvízforrásokról” szóló 1929.évi XVI törvénycikk 41.§ is foglalkozik az OGYFI elődjével az Országos  Forrás-és Fürdőügyi Bizottsággal, melynek vezetője (elnöke) a miniszter, aki a 47.§ szerint felhatalmazást kapott arra, hogy a gyógyfürdők és az éghajlati gyógyintézetek engedélyezésének és az engedélyezés visszavonásának feltételeit, úgyszintén a vonatkozó eljárást, a gyógyfürdők és az éghajlati gyógyintézetek működésének szabályait az Országos Forrás-és Fürdőügyi  Bizottság belső szervezetét,  működési körét és ügyrendjét, végül  a  gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről, az ásványvizekről és a gyógyvizekről, valamint forrástermékekről  vezetett törzskönyvre és a megfelelő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat rendelettel állapítsa meg,

Korábban az OGYFI közvetlenül az Egészségügyi Minisztérium főosztályaként működött. 2011.ig az ANTSZ egyik főosztálya volt és orvos főosztályvezető vezette. A munkatársak között volt hidrogeológus, mérnök és jogász szakember, akik alkalmasak  voltak a vízkivételi hely hidrogeológiai állapotának,  és egy akkreditált laboratórium kémiai és mikrobiológiai szakvéleményének ismeretében a víz minőségét elbírálni és a vizet a nemzetközi előírásoknak megfelelően minősíteni, amely tevékenység  hazai  és nemzetközi szempontból is jelentős.

Az OGYFI feladata volt a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági feladatkör ellátása, valamint  természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos szakmai irányító, felügyeleti tevékenység.

OGYFI feladata  természetesen a hazai ásvány- és gyógyvizek, valamint az egyéb gyógytényezők dokumentációjának őrzése és folyamatos  karbantartása, a hazai minősített ásvány -és gyógyvizek ötévenkénti megújítása a friss dokumentációk alapján. Ennek a tevékenységi körnek az ellátásához szükség van hidrogeológus, kémikus, mikrobiológus,  mérnök, jogász és gyógyvizek  esetén orvosi ismeretre.

Az OGYFI emellett bányahatósági és környezetvédelmi eljárásokban szakhatóságként  vett részt az  ásvány- és gyógyvizek megóvása érdekében.

Kérdésként merült fel, hogy vajon jó helyen van-e az egészségügynél a természetes ásványvíz és gyógyvíz. A víz minősítéséhez -mint jeleztük- elsősorban hidrogeológusra, kémikusra, mikrobiológusra  és jogászra van szükség. Csak gyógyvíz esetében van  szükség  orvosra  azért, hogy ellenőrizze és értékelje a klinikusok által elkészített vizsgálatok eredményét.

Az OGYFI feladatának nagyobb részét a természetes ásványvizek minősítése teszi ki. A természetes ásványvizek jelentős része palackozva kerül forgalomba. Miután a palackozott ásványvíz élelmiszer, arra az élelmiszertörvény, valamint a palackozott vizekre vonatkozó rendelet előírásai vonatkoznak. Ezért kezdeményezték  hogy az OGYFI-nak a palackozott ásványvízre vonatkozó feladatát  a Földművelésügyi Minisztérium vegye át, mivel  a természetes palackozott ásványvíz élelmiszer és a palackozott gyógyvizeket is élelmiszeripari vállalatok hozzák forgalomba, de ebben a  mai napig nem született döntés.

Korábban  az OGYFI munkájához még biztosítva volt a megfelelő helyiség a Váci úti KÖJÁL épületében. Rendezve volt a gyógyhelyi és fürdőügyi dokumentáció. Ezt a helyzetet kellett volna akkor  felfejleszteni, hogy a szükséges munkához meg legyen a szükséges létszámú  szakértő munkatárs is. Ennek a tevékenységi körnek az ellátásához -mint már jeleztük- szükség lenne hidrogeológus, kémikus, mikrobiológus,  mérnök, jogász és gyógyvizek  esetén orvosi ismeretre.

Nem ez történt hanem–kitudja milyen meggondolásból- az OGYFI-t  a helyettes országos tisztifőorvos irányítása alól (már ez is egy szinttel lejjebb van az korábbi besorolásnál!)  a Váci úti  rendezett körülményekből áthelyezték a Közegészségügyi Főosztály (!) főosztályvezetőjének az irányítása alá.

Sajnos az egészségügy, nem mérte fel a természetes gyógytényezők   jelentőségét   és ezt a fontos   turisztikai (pl.gyógyfürdők)  is jelentős intézményt gyakorlatilag megszüntették.

A főosztályon jelenleg(2017) egyetlen olyan szakember van aki a végzettségét tekintve  az OGYFI feladatkörének megfelel.(hidrogeológus)

A 2017  március 31.napjáig  az OTH által végzett, természetes gyógytényező szakterülethez tartozó hatósági engedélyezési eljárás 2017 április  1-től a Budapest Főváros Kormányhivatala  hatáskörébe  került. E szerint a  74/1999(XII.25)  valamint  65/2004 (IV.27) rendelettel kapcsolatos engedélyezést  a jövőben a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály  Közegészségügyi Osztály I. -a végzi.

Vajon az ásványvizek minősítése valóban népegészségügyi feladat?

Vajon kell az OGYFI  egyáltalán az egészségügynek?

Vajon értenek az egészségügyben az ásványvizek minősítéséhez?

A  VITUKI -megszüntetése helyett - feladatait felülvizsgálva-helyesebb lett volna azt az OGYFI feladatával kiegészíteni és egy központi intézményt felállítani. A víz gondozása elsősorban nem egészségügyi feladat. Nagyobb figyelmet és  gondoskodást érdemel !

Ne felejtsük el hogy az ásvány- és gyógyvíz  hazánk nemzeti kincse. Fontosabb mint az olaj, mert olaj nélkül lehet élni, de víz nélkül elpusztulunk!