Áttekintés a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról

Dr. Horacsek Márta 

 

Összefoglalás

 A szerző áttekintést nyújt az élelmiszerek tápanyag-összetételére vonatkozó állítások feltételeiről és az alkalmazható állításokról, ezek jogszabályi hátteréről. A beszámoló második részében ismerteti az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása iránti kérelmek elbírálásának rendszerét, a kérelmek EU Bizottság általi vizsgálatának helyzetét, valamint az egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának feltételeit.

***

 

Az utóbbi 20—30 évben egyre gyakrabban találkozunk az élelmiszerek címkéjén, megjelenítésük, reklámozásuk során, olyan szöveges, képi vagy grafikus elemekkel, amelyek az adott termék, termékcsoport beltartalmi paramétereinek, elsősorban energiatartalmának, tápanyagainak, vagy újabban biológiailag aktív komponenseinek csökkent/növelt mennyiségét, jelenlétének vagy hiányának tényét közli, illetve az ebből adódó élettani előnyöket ismerteti. Az előbbi közléseket tápanyag-összetételre, az utóbbiakat egészségre vonatkozó állításnak nevezzük.

Az ilyen típusú kommunikáció széles körű szabályozást igényel — elsősorban a fogyasztók magas színvonalú védelme, egységes tájékoztatása, választásuk megkönnyítése érdekében — , de nem hanyagolhatóak el a gazdasági szereplők érdekei sem, azaz az áruk szabad áramlása, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a piaci versenytisztaság megteremtése.

Európa csaknem minden országában, így Magyarországon is már hagyományai voltak a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások szabályozásának, az egészségre vonatkozó állítások regulációja azonban meglehetősen általános szempontokon nyugodott. Ezen általános szempontokat az élelmiszerek jelölésének általános szabályairól szóló európai uniós irányelv (2000/13/EK), illetve ennek hazai megfelelője, a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet rögzíti; e szerint a termék jelölése „nem vezetheti félre a fogyasztót”, „nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást, tulajdonságot, amellyel az nem rendelkezik”, továbbá a jelölés semmilyen formában nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegségmegelőző vagy azt kezelő hatást, illetve nem sugallhatja ezen hatások meglétét. Ez azonban nem bizonyult elégségesnek a téma megfelelő szabályozásához, és szükségessé vált az erről szóló témaspecifikus EU-szintű szabályozás, vagyis az 1924/2006/EK Európai Parlamenti Tanácsi Rendelet létrehozása az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról.

A rendelet előírásait az élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során használt, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások esetén kell alkalmazni, azaz az élelmiszer jelölése, megjelenítése és reklámozása során, beleértve azokat a kereskedelmi, márkaneveket, védjegyeket is, amelyek állításként értelmezhetők.

 

Az állítások alkalmazásának feltételei

Az állítások használatának erkölcsi, szakmai és tudományos feltételei egyaránt vannak;

vagyis nem lehet valótlan, félreérthető, megtévesztő, nem vonhatja kétségbe más élelmiszerek biztonságosságát, táplálkozási értékét, nem ösztönözheti a fogyasztót a termék túlzott fogyasztására, nem jelentheti ki, hogy a kiegyensúlyozott, vegyes étrend nem biztosít kellő mennyiségű tápanyagot, nem kelthet félelmet a fogyasztóban a testi funkciók változásaira utalva. Szakmai és tudományos szempontból állítás csak abban az esetben használható, ha a tápanyag vagy biológiailag aktív komponens

  • jelenléte, hiánya, csökkent vagy növelt mennyisége bizonyítottan előnyös táplálkozási vagy élettani hatással bír,
  • jelentős mennyiségben van jelen, illetve nincs jelen a termékben, illetve annak fogyasztott mennyiségében,
  • a szervezet számára hasznosítható formában van jelen.

Az állításnak a fogyasztásra kész élelmiszerre kell vonatkoznia, és az átlagfogyasztó által közérthetőnek kell lennie. A használatára vonatkozó felelősség és a tudományos háttér igazolása az élelmiszer-ipari vállalkozó, vagyis a termékért felelős előállító, forgalmazó feladata.

 Az állítások alkalmazásának korlátai

 Az állítások felkelthetik a fogyasztó figyelmét, és azt a képzetet kelthetik, hogy az azokat viselő élelmiszereknek táplálkozási, élettani vagy más egészségügyi előnyei vannak, egyúttal elfedhetik, hogy az élelmiszer jelentős mértékben tartalmaz „előnytelen” tápanyagokat, pl. cukrot, zsírt, telített zsírt, transz-zsírsavat, nátriumot/sót. Ez okból az állítások alkalmazásának feltétele a tápanyagprofilnak való megfelelőség.

A tápanyagprofil az élelmiszerben levő tápanyagok összessége és azok egymáshoz viszonyított aránya. Meghatározásánál elsősorban a táplálkozás-élettanilag nem kedvező tápanyagokat (zsírok, telített zsírsavak, transz-zsírsavak, cukrok, só/nátrium) kell figyelembe venni, de tekintettel kell lenni az élelmiszer lakosság táplálkozásában betöltött szerepére, a benne levő előnyös tápanyagokra, biológiailag aktív anyagokra is. A tápanyagprofilok meghatározása folyamatban van.

Állítások nem alkalmazhatók:

  • A tápanyagprofilnak nem megfelelő termékekkel kapcsolatban, kivéve a zsír, telített zsírsavak, transz-zsírsavak, cukrok, só/nátrium csökkentésére utaló állításokat. Ettől eltérően tápanyag-összetételre vonatkozó állítások alkalmazhatók, ha csak egyetlen tápanyag lépi túl a tápanyagprofilt, feltéve, hogy az adott tápanyagra vonatkozóan az állításhoz közel, ugyanazon látómezőben és azonos kiemeltséggel feltüntetésre kerül a „Magas …….tartalom” kijelentés is.
  • A több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italokon, kivétel az alkohol, illetve az energiacsökkentésre utaló állításokat.

 Az állítások csoportosítása

 Az állításoknak két fő csoportja van:

 1.) Tápanyag-összetételre vonatkozó állítás, amely információt ad arról, hogy mit tartalmaz vagy mit nem tartalmaz a termék és milyen mértékben.

A tápanyag-összetételre vonatkozóan használható állításokat és alkalmazásuk feltételeit a közösségi rendelet melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő állítások mellett, azokkal azonos jelentésűek is használhatóak. Ha az élelmiszer valamely említett tápanyag-összetételre vonatkozó állítás feltételeinek természetes állapotában megfelel, a „természetesen/természetes” kifejezés is használható az állítás előtagjaként. A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások alkalmazásánál tápértékjelölés feltüntetése is szükséges a Magyar Élelmiszerkönyv tápértékjelölésről szóló 1-1-90/496-os előírása szerint. Amennyiben a tápanyag-összetételre vonatkozó állítás a cukrokra, telített zsírsavakra, a rostra vagy a nátriumra/sóra irányul, akkor a tápértékjelölés hosszabb formáját kell megadni a következők szerint: energiatartalom, fehérje, szénhidrát (ebből cukor), zsír (ebből telített zsírok), élelmi rost, nátrium.

Tekintettel a vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított élelmiszerek táplálkozási jelentőségére, a fogyasztónak meg kell adni a lehetőséget, hogy átfogó képet kapjon e készítmények teljes tápértékéről. Ezért a vitamin/ásványi anyag hozzáadásával készült élelmiszereket a fenti modell szerinti tápértékjelöléssel kell ellátni, kiegészítve azt a vitaminok, ásványi anyagok mennyiségével és az ajánlott napi bevitel (RDA) százalékában kifejezett értékével. 2009. október 31-től új RDA-értékek léptek életbe több vitamin/ásványi anyag vonatkozásában. A korábbi értékekkel ellátott termékek legfeljebb 2012. október 31-ig lehetnek kereskedelmi forgalomban. Az új értékeket az 1. táblázat tünteti fel.

  

 

  

1. táblázat. Vitaminok és ásványi anyagok ajánlott napi beviteli értékei

 

Az élettanilag aktív egyéb összetevők mennyiségét a tápértékjelöléssel azonos látómezőben kell megadni, az átláthatóság miatt lehetőleg ahhoz kapcsolódóan.

 

A tápanyag-összetételre vonatkozó, jelenleg alkalmazható állítások, és alkalmazásuk feltételei:

 

a) Abszolút állítások:

  • Energiaszegény

Energiatartalom ≤40 kcal (170 kJ)/100 g szilárd élelmiszer vagy 20 kcal (80 kJ)/100 ml folyadék.

Asztali édesítőszereknél: 4 kcal (17 kJ)/adag, amely 6 g szacharóz édesítő hatásának felel meg.

  • Energiamentes

Energiatartalom ≤4 kcal (17kJ)/100 ml folyadék.

Asztali édesítőszereknél: 0,4 kcal (1,7kJ)/adag, amely 6 g szacharóz édesítő hatásának felel meg.

  • Zsírszegény

Zsírtartalom ≤3 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 1,5 g/100 ml folyadék

  • Zsírmentes

Zsírtartalom ≤0,5 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 0,5 g/100 ml folyadék

  • Telített zsírban szegény

Telített zsírsavak és transz-zsírsavak együttes értéke ≤1,5 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 0,75 g/100 ml folyadék, és az együttes mennyiség az energiatartalom max. 10%-a

  • Telített zsírtól mentes

Telített zsírsavak és transz-zsírsavak együttes értéke ≤0,1 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 0,1 g/100 ml folyadék

  • Alacsony cukortartalmú

Cukortartalom ≤5 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 2,5 g/100 ml folyadék

  • Cukormentes

Cukortartalom ≤0,5 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 0,5 g/100 ml folyadék

  • Hozzáadott cukrot nem tartalmaz

A termék hozzáadott mono- vagy diszacharidot vagy édesítő hatása miatt használt egyéb élelmiszert nem tartalmaz. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, akkor a következő figyelmeztetést kell szerepeltetni: „Természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

  • Nátrium- vagy sószegény

Nátriumtartalom: ≤0,12 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 0,12 g/100 ml folyadék vagy ezzel egyenértékű só.

Ásványvizeknél: Na-tartalom ≤2 mg/100 ml

  • Kifejezetten nátrium- vagy sószegény

Nátriumtartalom: ≤0,04 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 0,04 g/100 ml folyadék vagy ezzel egyenértékű só.

Ásványvizeknél: nem alkalmazható.

  • Nátriummentes

Nátriumtartalom: ≤0,005 g/100 g vagy ezzel egyenértékű só.

  • Élelmirostforrás

Élelmi rost ≥3 g/100 g vagy 1,5 g/100 kcal

  • Élelmi rostban gazdag

Élelmi rost ≥6 g/100 g vagy 3 g/100 kcal

  • Fehérjeforrás

Fehérjéből származó energia ≥12%

  • Fehérjében gazdag

Fehérjéből származó energia ≥20%

  • Vitamin-/ásványianyag-forrás

Az egyes vitaminok, ásványi anyagok mennyisége ≥15 RDA%/100 g vagy 100 ml élelmiszer vagy 1 adag élelmiszer, amennyiben egy csomagolási egység egy adagnak felel meg.

  • Vitaminban, ásványi anyagban gazdag

A „forrás” kritérium legalább kétszerese.

  • Tápanyagot vagy biológiailag aktív anyagot tartalmaz

A vonatkozó anyagnak jelentős mennyiségben kell jelen lennie a termék napi adagjában az 5. cikk értelmében.

  • Omega-3-zsírsavforrás…

Alfa-linolénsav≥0,3 g/100 g és 100 kcal vagy EPA+DHA≥40 mg/100 g és 100 kcal.

  • Omega-3 zsírsavakban gazdag

A „forrás” kritérium legalább kétszerese.

  • Egyszeresen telítetlen zsírban gazdag

A zsírsavak legalább 45%-a egyszeresen telítetlen zsírból származik, és ez a termék energiatartalmának több mint 20%-át adja.

  • Többszörösen telítetlen zsírban gazdag

A zsírsavak legalább 45%-a többszörösen telítetlen zsírból származik,és ez a termék energiatartalmának több mint 20%-át adja.

  • Telítetlen zsírban gazdag

A zsírtartalom legalább 70%-a telítetlen zsírból származik,és ez a termék energiatartalmának több mint 20%-át adja.

 A „Tápanyagot vagy biológiailag aktív anyagot tartalmaz” tápanyag-összetételre vonatkozó állításnak tekintendő, ha a konkrét tápanyag/biológiailag aktív anyag kerül megnevezésre: pl. inulint tartalmaz. Az állítás azonban egészségre vonatkozó állításnak minősül, amennyiben az említett anyagoknak csak az élettani hatást leíró csoportnevét tűntetjük fel: pl. prebiotikummal. Megoldás lehet, ha a tápértékjelöléshez kapcsolódóan az anyag tényleges nevét és mennyiségét megadjuk, majd hozzárendeljük az adott élettani hatást.

Pl. Joghurt prebiotikus hatású inulinnal / …….4 mg/ 100 ml inulin….. Az inulin, prebiotikus hatásának köszönhetően, hozzájárul a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez.

b) Relatív, összehasonlító állítás: 

(Az adott termék a vele azonos termékcsoportba tartozó, hasonló tápanyag-összetételű és rendeltetésű állítás viselésére nem alkalmas készítmények széles körével kerül összevetésre.)

 

  • Csökkentett energiatartalom

Az energiatartalom legalább 30%-kal kevesebb a vele összehasonlítható, azonos kategóriába tartozó, hasonló tápanyag-összetételű és rendeltetésű, állítás viselésére nem alkalmas termékekéhez képest. Emellett jelezni kell, hogy mely energiát adó tápanyagok csökkentésének köszönhető a csökkentett energiatartalom. Pl. 35%-kal csökkentett cukortartalom, 10 g-mal kevesebb zsír 100 g-onként.

  • Csökkentett (tápanyag neve) tartalom

A megnevezett tápanyag mennyisége legalább 30%-kal kevesebb a vele összehasonlítható, azonos kategóriába tartozó, hasonló tápanyag-összetételű és rendeltetésű, állítás viselésére nem alkalmas termékekéhez képest.

Mikrotápanyagoknál 10% RDA-különbség már elfogadható.

Sónál/nátriumnál 25% különbség fogadható el.

  • Light/lite

A feltételek és alkalmazás azonos a „csökkentett (tápanyag neve) részben leírtakkal. A „light” „lite” szó feltűntetése mellett meg kell adni a „light”-ság okát: pl. 40%-kal kevesebb cukor vagy cukormentes stb.

  • Megnövelt (tápanyag neve) tartalom

A megnevezett tápanyag mennyisége legalább 30%-kal nagyobb a vele összehasonlítható, azonos kategóriába tartozó, hasonló tápanyag-összetételű és rendeltetésű, állítás viselésére nem alkalmas termékekéhez képest, és a termék a forrás állítás feltételeinek megfelel.

Mikrotápanyagoknál 10% RDA-különbség már elfogadható.

Sónál/nátriumnál 25% különbség fogadható el.

A lista természetesen mind a gazdasági szereplők, mind a hatóságok, EU Bizottság kezdeményezésének megfelelően tovább bővíthető.

 2.) Egészségre vonatkozó állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak összetevője és az egészség között összefüggés van.

Az egészségre vonatkozó állítások rendszerét és a velük kapcsolatos hatósági eljárásokat az 1. ábra foglalja össze.

 

 

 1. ábra. Egészségre vonatkozó állítások rendszere

Az említett csoportokba való besorolás nem minden esetben egyértelmű, ezért a következő szempontokat is érdemes számításba venni:

Anyatej-helyettesítő tápszerek esetén kizárólag a 2006/141/EK irányelv IV. melléklete szerinti állítások engedhetők meg. Az irányelv hazai megfelelője: 20/2008. (V. 14.) EüM rendelet.

  • Gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos állításnak minősülnek az egészségre vonatkozó mindazon állítások, amelyeket a fenti rendelkezés szerinti anyatej-kiegészítő elválasztási tápszereken vagy a 2006/125/EK irányelv (hazai megfelelő jogszabály: 35/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet) szerinti bébiételeken tüntetnek fel.
  • Gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos állításnak minősülnek azok az egészségre vonatkozó állítások is, amelyeknek tudományos igazolása kizárólag gyermekek esetében igaz. Pl. DHA és a csecsemők agyfejlődése. Nem tartoznak viszont ebbe a kategóriába azok az állítások, amelyek tudományos háttere az egész populációra igaz, és a megfogalmazásban nem szerepel a „gyermek” vagy ezzel szinonim kifejezés. Pl. A kalcium szükséges az egészséges csontozat és fogazat fenntartásához.
  • A 2009/39/EK irányelvvel (hazai megfelelő jogszabály: 36/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet) szabályozott különleges táplálkozási célú élelmiszereken a különleges táplálkozási cél megjelölésére vagy az élelmiszer sajátságának leírására használt, kötelező feliratok nem tartoznak e rendelet hatály alá.
  • Betegség kockázatát csökkentő állításnak minősül, ha a betegség kockázati tényezőjének csökkentése kerül említésre az adott betegség említése mellett vagy anélkül. Pl. A fitoszterinek elősegítik a vér koleszterinszintjének a csökkentését. A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik kockázati tényezője.

Egészségre vonatkozó állítás alkalmazásánál minden esetben a tápértékjelölés hosszabb formáját kell alkalmazni, hogy a fogyasztó elegendő tájékoztatást kapjon az élelmiszer tápanyag-összetételéről.

Az egészségre vonatkozó állítások tudományos alapját elsősorban humán intervenciós tanulmányok, humán epidemiológiai adatok jelentik. Az evidencia alacsonyabb fokán, illetve az összkép kialakításához in vitro és állatkísérletekből származó eredmények is figyelembe vehetőek, de kizárólag ilyen jellegű vizsgálati eredmények alapján egészségre vonatkozó állítás nem tehető.

 Az egészségre vonatkozó állításoknak valamilyen engedélyezési eljáráson kell átmennie. Ezen engedélyezési eljárások az egészségre vonatkozó állítás típusától függően eltérő jellegűek. Az engedélyezési eljárások közös eleme az állítás alátámasztásául szolgáló tudományos dokumentumok értékelése, és ezen keresztül az állítás tudományos alátámasztottságának megállapítása. Ezt követően az EFSA-vélemény alapján a Bizottság rendeletet alkot arra vonatkozóan, hogy az állítás használható-e vagy sem, illetve melyek az állítás alkalmazásának feltételei. A rendeletek, életbe lépésüket megelőzően az EU Parlamenti és Tanácsi megfontolás tárgyát is képezik. Az engedélyezett és nem engedélyezett állítások a közösségi nyilvántartásba kerülnek az állítás alkalmazásának feltételeivel, illetve az elutasítás okával együtt.

A 13. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamoknak2008. január 31-ig a Bizottság rendelkezésére kellett bocsátania az általános tudományos ismereteken alapuló funkcionális, egészségre vonatkozó állítások nemzeti listáját a rájuk vonatkozó feltételekkel és a tudományos alátámasztásra való hivatkozásokkal együtt. Az összesített lista értékelése folyamatban van, de a 4240 összefüggésből 125 véleményben már mintegy 939 összefüggés értékelése befejeződött. A benyújtott összefüggések mintegy 20%-a kapott pozitív véleményt.

Az egyedi állításkérelmek(13. cikk (5) bekezdése szerinti funkcionális állítások és 14. cikk szerinti, betegség kockázatát, valamint gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások) EFSA értékelésének helyzetét 2010 márciusában a 2. ábra szemlélteti.


 

 

 2. ábra. Az egészségre vonatkozó állításkérelmek helyzete

 

A 79 EFSA-vélemény alapján az ábra szerinti döntéshozatali eljárásnak megfelelően 1 bizottsági határozat és 6 rendelet született. Ennek keretén belül 10 állítás kapott engedélyt és 37 elutasítást.

A negatív vélemény, illetve elutasítás leggyakoribb okai az alábbiak:

  • az élelmiszer, élelmiszer-összetevő leírása elégtelen,
  • a hatás nem megfelelően definiált,
  • a támogató irodalmak nem szolgáltatnak kellő bizonyítékot:
  • nem az állítás tárgyát képező hatásról szólnak,
  • eltérő a vizsgálati anyag, illetve az alkalmazott dózis, az egyes alkotók aránya,
  • az élelmiszer/élelmiszer-összetevő és az állított hatás közötti összefüggés a célcsoportra az adott fogyasztási feltételek mellett nem igazolható, az adott célcsoportra nem végeztek vizsgálatokat,
  • a vizsgálatokat kevés személlyel (10—30 fő) és/vagy rövid vizsgálati időszakkal végezték,
  • az eredmények ellentmondásosak.

 Az egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának egyéb feltételei:

 1. Tilos olyan, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, amelyek:

  1. Azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre
  2. A testtömeg-csökkenés mértékére és ütemére utalnak
  3. Amelyek egyes orvosok vagy egyéb egészségügyi szakemberek vagy nem nemzeti szinten elfogadott orvosi, táplálkozástudományi és dietetikus szakemberek egyesületeire hivatkoznak.


2. Az egészségre vonatkozó állítások alkalmazásakor az alábbi tájékoztatásnak szerepelnie kell a címkén, vagy ennek hiányában a megjelenítésben vagy reklámban:

  1. A változatos, kiegyensúlyozott étrend és életmód jelentőségére vonatkozó kijelentés
  2. Az állításban megfogalmazott kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer-mennyiség
  3. Szükség esetén figyelmeztetés azok számára, akiknek kerülnie kell az élelmiszer fogyasztását
  4. Szükség estén figyelmeztetés a túlzott fogyasztás veszélyeire

 

Szerző: Dr. Horacsek Márta Országos Élelmezés -és Táplálkozástudományi Intézet 1097 Budapest Gyáli ut 3/a

 Az eredeti közlemény "a HÚS" című folyóirat  2010 1-2 számában jelent meg. A cikk  a Szerző és a "a HÚS"Szerkesztőségének szíves engedélyével kerül közlésre.